Kerítésszaggató, papramorgó, torokköszörű, targyi – megannyi népi elnevezése van egyik kedvelt szeszes italunknak, a pálinkának, amely megnevezést az Európai Uniós eredetvédettség alapján kizárólag

Magyarország és négy osztrák tartomány használhatja, függetlenül attól, hogy szinte egész Európában évszázados hagyománya van a pálinkafőzésnek, illetve a gyümölcspárlat-készítésnek. A kajszi, a körte, a birs mind  kiérdemli a „király” címet, míg mások a meggyre voksolnak. Az idősebbek emlékezetében viszont az eperpálinka egyedi illata és zamata idézi a múltat. Bácsfeketehegyen egyértelműen bólintanak rá: ha pálinka, akkor meggypálinka. Nem véletlenül, hiszen a faluban aligha találunk házat, melynek kertjében, vagy éppen a ház előtt, ne díszelegnének az őshonos meggyfák, kínálnak alapanyagot nem csak a pálinkának. Ezt az értéket fedte fel sok évvel ezelőtt a Horkai család.  Eredetvédettségi tanúsítványt szerezve MEGGYTARGYI néven forgalmazza a falunak, de az azóta Pálinkaházzá növekedett családi vállalkozásnak is a hírnevét. A vállalkozás vezetője a kertészmérnök Horkai Zsolt, aki egyike azon agrárképzettségű vajdasági fiataloknak, akik a családi birtokon kamatoztatják tudásukat. A Horkai Pálinkaház kedvelt pálinkái, illetve gyümölcspárlatai valamennyi gyümölcsöt felsorakoztatnak. A sort a meggytargyi vezeti, amihez az egy hektáros tájjellegű feketicsi meggy-ültetvény biztosítja az alapanyagot. Hogy meggy és meggy között különbség van, az szemmértékkel is mérhetjük, de az értékeket a beltartalom és az ízvilág határozza meg. Horkai Zsolt magyarázata szerint a talaj- és éghajlati viszonyok, a mikroklíma idomította a tájhoz az őshonos meggyfajtát, amit tíz éves kísérleteket és ellenőrzést követően az Országos Fajtaelismerő Bizottság is jegyzékbe iktatott és három évvel ezelőtt PRIMA néven jegyzett be. Az ellenőrzött körülmények közepette történő, oltványok útján történő szaporítás folyamatos, de a szakember véleménye szerint a gyökérsarjról vágott és nevelt meggyfa őrzi meg teljességében az értékes tulajdonságokat. A meggy átmérője 22-23 mm és sötét bordóra érve kiváló festő levű, magas antioxidáns-tartalommal rendelkezik. Budapesti és debreceni laboratóriumi mérések szerint magasabbal a testes vörösborokénál, cukortartalma 14-16 % között alakul, száraz években a 18 %-ot is eléri. Bár a meggyszedés gépesítet, Horkaiék meggyesében kizárólag kézzel történik a szedés, így már a gyümölcspárlat készítésének első lépéseként csak minőséges nyersanyagot gyűjtenek be, amiből a saját készítésű magozó-gép segítségével nyerik a cefrét, és a módosított kazánban történik a párlás. Meggybor és meggylikőr is készül a kifogástalan minőségű nyersanyagból, kisebb mennyiségben lekvár, de a családot a meggyszörp készítése is foglalkoztatja, amihez azonban előbb pasztőröző berendezést kell vásárolniuk, s Horkai Zsolt szerint ennek beszerzése EU-s pályázat révén lehetséges. Üzemel viszont a saját készítésű, a napenergiát hasznosító aszaló, így igazi csemege is készül a feketicsi meggyből. A Horkai Pálinkaházba látogatók a kóstolók során mindezeket megízlelhetik, és ha koccintanak a meggy-nedűvel, már az első kupica után egyértelművé válik: mindegy, hogy pálinkának, gyümölcspárlatnak vagy targyinak nevezik, jókedvre derít, s akár gyógyszerként is hat.

{gallery}entermekem/feketicsi{/gallery}