Zoboralján közel 60 éve termesztenek epret (mindenféle öntözőrendszer nélkül), Czakó Kornél kistermelő 17 éve foglalkozik intenzíven epertermesztéssel,

a családi vállalkozást egyedül kezdte, ma már a gyerekei is a részesei.

Az epret 4 hektár termőterületen termeszti, bakháton, ebből fólia alatt fél hektár, kint 3,5 hektár. A bakháton való termesztés hátránya, hogy költséges, szükséges a csepegtető öntözőrendszer vagy fentről való öntözés, de lehet fóliával vagy fólia nélkül is.  Ha nem használunk fóliát, akkor indák formájában megjelennek a kisebb, fiatalabb növények, sűrűbbnek, többnek tűnhet a palánta, de az eper így kisebb lesz rajta.

Ahhoz, hogy minőségi epret tudjunk venni és majd enni is, sok időt, munkát és gondoskodást igényel. Mi sem mutatja ezt jobban, mint a sok feladat, amit nap mint nap el kell végezni. Az epret, ha fátyolfóliával takarjuk, akkor naplemente előtt egy órával kell letakarni, napfelkelte után egy órával pedig kitakarni, ennek köszönhetően sokkal hamarabb szedhetjük az epret. 

Mint a kinti, úgy a benti (fóliás) termesztésnek is vannak előnyei, de hátrányai is. A bent termesztett eper kb. 3 héttel hamarabb van, mint a kinti, így mikor elkezdődik kint az eperszüret, akkor a fóliában még az utolsókat szedhetjük. A szezon május elején kezdődik, és kb. június 20-ig, kint egy hónapig tart. A benti termesztés költségesebb, az eperpalántákat minden évben újra kell ültetni, ezzel szemben a szabad ég alatt termesztett eperpalánta akár két évig is megmaradhat a helyén. Amellett, hogy költséges a benti termesztés, sokkal nagyobb odafigyelést is igényel, hiszen bent intenzívebb az atkák, levéltetvek és különböző gombák fejlődése, könnyebben és gyorsabban el tudnak szaporodni, így nagy károkat is tudnak okozni, ha nincsenek időben kezelve. 

A fólia 110 m hosszú. Az ideális páratartalom benne az eper virágzásánál 60-70 %, a hőmérséklet 18- 20 °C a CO2 mennyisége pedig 600-700. 

Szlovákiában kevés a regisztrált permet, amelyek használata engedélyezve van (kén hat az atkákra és gombákra is, Vitisan lisztharmat ellen, Basta), de herbicidek, gyomirtók nincsenek használva az eper termesztésénél! 

Az epret augusztusban kell ültetni, a kétsoros ültetés vált be a legjobban, 20 cm távolság a két sor között, 30 cm pedig a két palánta között. A fóliában évente, kint pedig kétévente cserélődik az eper. Minden öt évben pedig az epernek szánt helyet is cserélni kéne.

Ültetés előtt csakis istállótrágyát dolgoznak be a földbe, majd a kezdésnél Kristalon tápoldatot (3 fajta: sárga, kék, piros) és kalcium-nitrátot. Bent a fóliában naponta megy az öntözés, kint kétnaponta, de persze ezt az időjárás is befolyásolja. 

A szezonra több helyről is jönnek munkások, Rimaszombattól Poprádig, de voltak már románok és szerbek is. Mivel a környéken már nincs nagyon eper, mindenki ide jár szedni, népszerű a szedd magad akció is. 

Minden évben több fajta eper van ültetve. A fajta kiválasztásánál több szempontra is figyelnek, ilyen az íz, a hozammennyiség (50- 70 dkg bent, de kint egy tövön lehet akár 0,9-1 kg is), mennyire ellenálló vagy milyen az eltarthatósága. A palánta főként Olaszországból, Németországból és Hollandiából érkezik. Az évek alatt vagy 30-40 féle fajta eper ki volt próbálva, de nem mindegyik váltotta be ígérteket, a tavalyi szezonban 7 fajtából egy sem vált be igazán.  Kipróbált fajták közé tartozik a Clery, Joly vagy az Allegro. 

És vajon csinálnak eperpálinkát? Igen, csináltak már, de nem éri meg. (500 kg eperből csak kb. 16 liter pálinka készül).

{gallery}entermekem/eper_malanta{/gallery}

Czakó Kornél képei a tavalyi termésről